A szuka vemhessége 58-65 napig tart. A vemhesség jelei az első hónap elején jelentkeznek. Az állat feltűnően nyugodttá válik, nem szívesen ugrándozik, a szokásosnál jóval többet pihen, alszik. Étvágya fokozódik. Mivel és hogyan etessük a vemhesség ideje alatt kutyánkat?
Ez idő tájt a szuka számára szükséges tápanyagok nemcsak szervezetének fenntartását szolgálják, hanem az embriók fejlődését és növekedését is. Éppen ezért a szukát szinte már a párzás pillanatától kezdve úgy kell etetni, hogy főképpen a fehérjéket, az ásványi sókat és a vitaminokat tartalmazó táplálékok arányát növeljük. A legjobban felszívódó fehérjék a húsban és a tejtermékekben találhatók. A magzatok fejlődéséhez szükséges ásványi sókat ideális eloszlásban a csont tartalmazza.
Amennyiben a szuka kondíciója elfogadható, akkor nagyjából ugyanolyan kalóriaértékű táplálékkal etessük a vemhesség első két-három hete alatt, mint amennyit a fogamzás előtt fogyasztott, de mindenképpen növeljük a magas biológiai értékű fehérjék - például a hús, a főtt tojás stb. - arányát, mert a magzatok fejlődéséhez elsősorban fehérjére van szükség. Az élelmiszeradagot - az állatorvos útmutatásai alapján - A- és D-vitaminokkal, valamint ásványi anyagokkal egészítsük ki.
A vemhesség második felében a szuka körülbelül 50 százalékkal többet eszik, mint korábban, ugyanis ekkortól lesz rohamos a magzatok növekedése. Ezért ilyenkor már naponta legalább háromszor etessük, hogy egy-egy étkezés alkalmával ne terhelje túl a gyomrát.
A táplálék összeállításánál, mennyiségének meghatározásánál mindenképpen vegyük figyelembe, hogy nem szabad az állatot túletetni, mert könnyen elhízhat, fáradékonnyá, nehézkessé válhat. Az ilyen szuka ellése elhúzódhat, ez pedig a magzatok pusztulásához, sőt olykor még az anyakutya elhullásához is vezethet. A hiányos táplálás természetesen legalább olyan veszélyes, mint a túletetés!
A szuka vérmérsékletét és az alom valószínű nagyságát ugyancsak próbáljuk jó előre figyelembe venni. A kisebb termetű ebek néha csupán egy vagy két kölyköt hoznak ugyan a világra, de számukra már ez is meglehetősen nagy megpróbáltatás! A kisebb termetű fajták egyedeinek energiaszükséglete testtömegkilogrammonként ugyanis viszonylag nagy, s ha nem táplálják őket megfelelően, akkor még egy vagy két kiskutya tejigényét sem képesek kielégíteni.
A nagy termetű szukáknak ugyancsak sok táplálékra - normális napi tápanyagigényük két-háromszorosára! - van szükségük, ha nagyobb számú utódot várunk tőlük.
Megfigyelték, hogy ha a vemhes szukát rossz minőségű koszton tartják, kölykein könnyebben alakulnak ki különféle bőrbetegségek (például a demodikózis). Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni a külső és belső paraziták invázióját sem.
Fontos, hogy a tenyésztő ismerje az adott fajta "növekedési sebességét". A kölyökkutyák elégtelen, lassú fejlődése ugyanis a legtöbb esetben a vemhes szuka rosszul összeállított étrendjére vezethető vissza.
A szoptatós szuka etetése
A szoptatós szuka energiaszükséglete jelentősen megnövekedik, hiszen az anyatejjel nagy mennyiségű fehérjét, zsírt, ásványi anyagot választ ki. Ennek pótlásáról gondoskodni kell. Ami a táplálék mennyiségét illeti, az állat ilyenkor körülbelül kétszer, háromszor annyit eszik, mint a vemhesség előtt. Arra azonban ügyeljünk, hogy ne adjunk a szukának túlzottan nagy adagokat, illetve székrekedést előidéző táplálékot. Ezzel ugyanis könnyen előidézhetjük a hasfal és a hasizmok renyhülését, aminek az a következménye, hogy a has nem nyeri vissza eredeti rugalmasságát, hanem petyhüdt, lelógó marad. A szuka napi ételmennyiségét éppen ezért osszuk fel legalább 3-4 részre, és úgy kínáljuk neki. A tejképződésre serkentően hat a tejbe áztatott zabpehely, amihez foszforsavas meszet is adhatunk. Ezenkívül dara- és liszt-, valamint húslevessel etethetjük a szoptatós szukát, amelybe apró húsdarabokat vágunk. Sok tejet semmiképpen se adjunk, mert az anyakutya - kicsinyeivel egyetemben - bélhurutot kaphat.
3-4 nap után ezt a diétás kosztot "masszívabb", fehérjedús ételek válthatják fel. Persze, továbbra is adjunk elegendő kalciumot és foszfort, valamint csontot, mert a szukától a tejjel egyetemben nemcsak a tápanyagokat vonják el a kölykök, hanem jelentős mennyiségű ásványi anyagokat is.
A születés utáni első időszakban egyébként a kiskutyák egyetlen tápláléka az anyatej, amely tartalmazza az apróságok fejlődéséhez, gyarapodásához szükséges összes elengedhetetlen tápanyagot. Ahhoz, hogy elegendő teje legyen az anyakutyának, megfelelő mennyiségű állati fehérjét, zsírokat, szénhidrátot, vitaminokat és ásványi anyagokat kell kapnia. Nem teljes értékű táplálása a tejképződés csökkenéséhez, a tejelési időtartam megrövidüléséhez, esetleg a tej összetételének a megváltoztatásához vezethet.
Egy közepes termetű, 27-30 kilogramm testtömegű szuka átlagos tejtermelése a tejelés egész időszakában 26-36 liter között ingadozhat. Ez a mennyiség természetesen függ az állat kondíciójától, továbbá a táplálási és tartási körülményektől.
A kölyköket 40-45 napos korban kell elválasztani az anyjuktól. Ezt természetesen fokozatosan hajtsuk végre: eleinte 1-2 órára, majd egyre több időre, az utolsó 2-3 napon pedig már csak éjszakára engedjük a kiskutyákat a szukához. |